2013. július 28., vasárnap

27. rész

* Ann szemszöge*

Hallottam, ahogyan páran összesúgnak mögöttük, a téma pedig nem más volt, mint a csókolózó Farrah, és Niall. Mosolyogva ittam bele vizembe, majd szememmel Louis-t kerestem. Éppen felém tartott.
- Miért késtetek? - húzta fel szemöldökét. Ajkaim elnyíltak egymástól egy percre, de azonnal vissza is zártam őket.
- Én.. - fogalmam sem volt, Niall mit kamuzott be Louis-nak, aki tuti folyton kérdésekkel bombázta a fiút, hiányom miatt. A segítség jókor érkezett, Niall, és Farrah sétált mellénk.
- Éppen arról kérdeztem Ann-t, hogy miért késtetek el. - ekkor újra rám pillantott. Az én tekintetem segítségért kiabált, Niall szerencsémre vette az adást.
- Farrah reggel rosszul volt, Ann hazament vele, de visszajöttek, már semmi baja. Csak egy kis rosszul lét. - mosolygott a lányra, majd hajába puszilt.

*

Már nagyban készülődtünk az első show-ra, a fiúk minden nap próbáltak, mi Farrah-val stylist-hoz jártunk, ahol összeválogatták a ruháinkat. A táncokat minden nap elpróbáltuk, a fiúk fotózásra mentek, majd megbeszélésre
Az a három nap, folyamatosan így telt, mindenki rohangált, meg sem álltunk, egészen az utolsó próbáig. Mindenki a ruhájában volt, úgy kellett táncolnunk mintha már élőben adtuk volna elő. Mindenki feszült volt, és ideges, csak egyvalaki nem. Farrah.
- Farrah. - húztam arrébb Niall-től, mire kérdőn nézett rám.
- Biztos nem fognak a show közben hirtelen elrabolni, vagy megölni? - a lány elnevette magát.
- Hülye vagy. Ők sem gondolták komolyan, csak álca az egész. - vigyorgott.
- De Farrah..
- Nyugi! Mondtam nem? Elintéztem őket..többet nem lesznek láb alatt. - megint megszólaltam volna, de Niall elrántotta, majd elkezdtek lassúzni a terem közepén. Szem forgatva ültem le a sarokba, majd figyeltem a többieket. Louis, Zayn-nel beszélgetett, Liam James-el egyeztetett valamit. Hirtelen valaki leült mellém.
- Szia Harry. - mosolyogtam rá.
- Minden oké? - kérdezte.
- Persze, semmi baj, csak elfáradtam. - mosolyogtam, és számoz emeltem a vizes üveget. Egy ideig hallgatott, majd felém fordult egész testtel.
- Mi van Farrah, és Niall között? - biccentett fejével a nevetgélő párra.
- Igazából én sem tudom. Szerintem ők sem. - Harry felnevetett.
- És te, meg Louis? Azt már biztosan tudod, TE mit érzel. - kissé zavarban voltam, folyton arcomat kémlelte, szinte le sem vette tekintetét rólam.
- Harry.. - mosolyodtam el, majd lehajtottam a fejem.
- Naaaa, nem mondom el senkinek! - boci szemekkel meredt rám.
- Fogalmam sincs. Kedvelem, de gondolom ezt mindenki észrevette.
- Mi folyik itt? - ült mellénk Louis, majd egyik kezével átkarolt. Elpirulva néztem fel Harry-re, aki csak elmosolyodott, majd megveregetve Louis vállát, elment. Éreztem, ahogy Louis apró puszikat nyom hajamba, nevetve fordultam felé.
- Csak kérned kell.
- Mit? - lepődött meg.
- A csókot. - nevettem.
- Tényleg? Akkor kérek egy csókot. - vigyorgott. Ahogy kérte, megcsókoltam. Tudtam, most nem Farrah, és Niall, hanem mi voltunk a köz téma. De őszintén? Nem is érdekelt.

*

Izgatottan toporogtam a színpad előtt. A rajongók a fiúk nevét kántálták, mindenki izgatott volt, mindenki rohangált, és beszélt. Farrah jelent meg mellettem egy szendviccsel a kezében.
- Hogy tudsz ilyenkor enni? - kerekedtek el a szemeim. A lány beleharapott a szendvicsbe, majd rám nézett.
- Milyenkor?
- Két perc múlva, több ezer ember előtt táncolunk majd. - a lány elmosolyodott, majd újabb harapást mért a szendvicsre.
- Nem izgulok. - vonat meg vállát. James sietve haladt el mellettünk, majd vissza is fordult, ahogy meglátta az éppen szendvicset majszoló Farrah-t.



* Louis szemszöge*

Míg a lányok kint szórakoztatták a közönséget, mi a színfalak mögött vártunk, hogy elhalkuljon a zene. Liam középre tette kezét, majd ezt követően Harry. Zayn mosolyogva tette Harry kezére kezét, majd Niall, és én is.
- One Direction. - kiáltottuk, majd mind megöleltük egymást. Izgultam. Ez a turné sokkal nagyobbnak ígér kezet mint az első. Mi is megváltoztunk, a dalok is, az előadás mód is, minden. Paul ránk kacsintott, majd láttam, ahogy a lányok izzadtan rohannak le a színpadról. Mind levegőért kapkodtak.
- Sok szerencsét. - lihegte mosolyogva Ann. Elmosolyodtam, megmarkoltam mikrofonom, majd egy lány csókot nyomtam ajkára.
- Neked is. - belemosolygott csókunkba, majd elindult a helyére. Kifújtam az eddig bent tartott levegőt, majd elmosolyodtam, és kiléptem a színpadra. A rajongók üvöltözni, sikítani kezdtek, mindenki megörült, mi pedig integettünk nekik.
- Készen álltok a show-ra srácok? - kiabálta Niall, mire mindenki sikított. Elnevettem magam, majd ahogy a zene elindult, és a táncosok mögénk álltak, elkezdődhetett a Take Me Home turné.

* Ann szemszöge*

- That's what makes you beautiful. - énekelte Harry, majd a dal végén, ezüst papírkák robbantak fel a színpadon, mi pedig kezünket a magasba emelve, mosolyogtunk. A srácok elmosolyodtak, majd Louis a szájához emelte a mikrofont.
- Köszönjük ezt a hihetetlen show-t srácok. Ez volt az első koncertünk a turnéból, és azt kell hogy mondjam, imádtalak titeket. Köszönjük, hogy az életünk részei vagytok! - a rajongók felsikítottak, volt aki elsírta magát.
- Királyak vagytok, köszönjük! - intett Harry, majd leszaladtak a színpadról, ahogy mi is. Mindenki fújtatott, alig kaptunk levegőt. Mosolyogva dőltem neki a falnak, majd lecsúsztam. Imádtam az egészet. Annyira hihetetlen volt, és annyira hiteles. Minden tánc ment, a végére már nem is izgultam, sőt maradtam volna. Farrah mellém csúszott.
- Vissza akarok menni. - nevetett.
- Én is. - mosolyogtam rá. Mindenkiben túltengett az energia, mindenki mosolygott, és nevetgélt.
- Menjünk bulizni, vagy inni, vagy akármi, de tuti nem fogok hazamenni alukálni. - nevetett, majd felhúzott. Néhány táncos lány flegmán ránk nézett, majd összesúgtak, de mi nevetve hagytuk ott őket. A fiúk öltözője felé vettük az irányt, de persze meg sem lehetett közelíteni a folyosót.
- Sajnáljuk, senki sem léphet ide be. - mosolygott egy nő, majd arrébb tolt minket. Pár pármásodperc után, maga után húzott.
- Hova megyünk? - kérdeztem, miközben átvágtunk a tömegen. Farrah nem szólt, csak haladt előre.
- Ide. - állt meg egy szellőző rendszer előtt.
- Azt hiszem, ez az öltözőhöz vezet. - vigyorgott, mire megfogtam kezét.
- Azt hiszed? - kérdeztem komolyan, majd elmosolyodtam. A lány elkezdett felmászni, majd bátorítóan lenézett rám, én pedig egy sóhaj után, elkezdtem utána menni. Mint a filmekben, egymás után mentünk, néha megálltunk megnézni, hol vagyunk.
- Farrah, ez biztonságos? - kérdeztem, majd ijedten lenéztem.
- Persze, ezt erre találták ki. - mondta.
- Arra, hogy emberek mászkáljanak benne? - álltak meg egy percre, mire a lány hátranézett.
- Ja. A filmekben, is így szokták, nem? - nevetett, majd tovább haladt. Miért megyek bele folyton, a hülyeségeibe?
- Megvannak. - állt meg, egy kis ablaknál. Odamásztam Farrah mellé, majd észrevettem a fiúkat. Farrah kiszedte a kis ablakot, majd rám nézett.
- Ezen hogyan fogsz, kimászni? - suttogtam oda a lánynak, mire újra rám emelte tekintetét.
- Ann, igazán ismerhetnél már. Megoldom. - kacsintott, majd kidugta lábait, az apró nyíláson. A fiúk háttal voltak, nem vettek észre minket. Farrah rám mosolygott, majd egy nagy lendületet vett, és kiugrott, így a fiúk öltözőjébe érve. Az összes srác ijedten fordult a hang irányába.
- Hello, srácok. - vigyorgott a lány.





   


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése